2014. november 10., hétfő

4. rész

- Austin szemszöge -

- Kész van már? Kész van már? - ugrálok Dez mellett, mint egy idióta.
- Ez precíz és időigényes munka lehet, hogy órákig is el... KÉSZ! - kiáltja el magát. Szemforgatva, valamint egy mosoly kíséretében a kezembe vesze a tabot és levágódok az ágyamra.


- Ez egyszerűen KIRÁLY! - pattanok fel boldogan.
- Boldog tánc! - kiáltja el magát Dez, mire elkezdünk, nos... Érdekesen mozogni. 
- Minden rendben van fiam? - áll meg apa az ajtómba.
- Jajj nekem! - kiáltja el magát Dez, majd a szájához szorítja a kezét és kiugrik az ablakomon. Még szerencse, hogy gyakran csinálja ezt és már tudja hol van pontosan a fa.
- Ne foglalkozz vele, úgyis jól van - legyintek apám felé, akinek tekintetéből eltűnik az a minimális ijedség, ami addig benne volt.
- Most már csak az az egy kérdésem van, hogy mi az amit nem mondasz el? - fordítja komolyra a szót. Na itt lesz nagy baj. Mit mondjak, ami érdekes, nem kapok érte büntit és nem köpöm be saját magam.
- Ma láttam egy mókust! - most komolyan ezt komolyan mondtam? Még én se hinnék saját magamnak és az apám elméletben nem egy analfabéta, hogy ő bevegye.
- Jó neked... - csukja be lassan maga mögött az ajtót. Hát ezt egy kis időre megúsztam, de lehet hogy most a szüleim elmennek keresni nekem egy jó pszichológust. Viszont most meg kell keresnem Ally-t, hogy megmutassam neki a klippet. Hasonlóképpen távoztam otthonról, mint Dez és egyből a plázához buszoztam. Ally és Trish a bolttal szemben lévő asztaloknál voltak. Odasétáltam hozzájuk, és épp mondani akartam, hogy mi T-rex-et (?) akarok, de nem tehettem, mert Trish megállított.
- Egy percet most vársz, ez egy vészhelyzet!
- Mi? - nézek körbe és közel s távol nem látok vérző embert.
- Tudnom kell mi a neve annak a srácnak! - mutat a barna hajú telefonos srácra.
- Dallas, ha jól emlékszem. De miért? - értetlenkedek.
- Csak nézz máshova, ha elkiáltom magam! - vigyorog "gonoszul", mire bólintok. - HÉJ DALLAS! - ordít, majd elbújik Ally mögé és integetni kezd barátnője kezével, aki zavarodottan próbál mosolyogni.

- Ally szemszöge -

Eddig nem nyírtam ki Trish-t, de most tuti megteszem. Egyedül annyi jó volt ebben az egészben, hogy Dallas észrevett, és most felénk tart. És-és elsétál mellettünk. Tuti, hogy hülyének néz, mint sokan mások is. De annyira édes. Egyszerűen tökéletes, helyes, magas, izmos és még...
- Ally! - rázza meg valaki egy kicsit a vállam.
- Mi van? - nézek a mellettem ácsorgó Austin-ra. - Jé, te mióta vagy itt?
- Elég ideje, hogy tudjam és elmondjam, amit gondolok, mégpedig azt, hogy Dallas-nak nincs barátnője és hogy... Nem asszem ennyi. És most megmutatnám a klippünket - ül le mellém, majd elkezdi a tabját nyomkodni, végül az arcomba nyomja azt. A pár perces videó után elégedetten nyomok rá a megosztás gombra, mert teljesen biztos vagyok abban, hogy ezt még frissen kell megosztani a világgal.
- És most, hogy kellőképpen leégettem magam Dallas előtt, megyek és leváltom Carl-t - állok fel, majd megigazítom a szoknyámat és beindulok. Hazaküldtem Carl-t és mivel nem volt már akkora forgalom, mint nyitáskor, ezért helyben meg is írtam a lecóimat, majd este hazaballagtam és az erkélyemre kiülve fogtam a kezembe a gitáromat.
- Ebben is tehetséges vagy - ez a hang sose hagy engem nyugodni? Mondjuk nem bánom ha itt van, mert a társam, de akkor is.
- Mit keresel itt? - nézek le a medence elé. - És a nagyobb kérdés, hogy hogy jöttél be?
- Csak kíváncsi voltam.
- És megtudtad, amit akartál?
- Igen, most már tudom - mosolyog, és igen ez még korom sötétben is jól látszik. - Egyébként a másik indok amiért jöttem az az, hogy nézd meg a videót! - nevet, majd átugrik a kerítésünkön és elmegy. Leülök a gépem elé és rámegyek a Dez által linkelt vidire. TE JÓ ÉG! Ezt el sem hiszem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése